|
10. A hiretelen történt csoda
Ritu 2011.08.06. 13:32
10. Fejezet
A hirtelen történt csoda
Sasuke
Ébredésem megkoronázásaként egy finom csókot kapok kedvesemtől. Valahogy azt érzem hogy ez a nap nagyon jól fog telni. Egymás szemébe nézünk, közben mind a kettőnk mosolyog.
-Mit szólnál hozzá ha gyorsan megreggeliznénk, és rögtön indulnánk pancsolni egyet. – Vetem fel a mai programot.
-Jó ötlet, és hordhatnánk egész nap fürdőruhát. – Ecseteli fülig érő szájjal Sakura, közben félénken magára hajtogatja a takaróját és kinéz az ablakon.
-Nem kell ennyire szégyenlősködnöd előttem. – Nevetek miközben odamegyek a szekrényhez, de fél szemmel látom ahogy Sakura szemei végignéznek és miután felvettem a fürdőgatyám, elkapja a fejét. – Ez nem ér! Én itt „mutogatom” magam te meg megbámulsz, de belőled nem lehet látni semmit. – Még a lába sem látszik ki a takaró alól, ráadásul most még a fejére is ráhúzta. Óvatosan átölelem. – Na, ne duzzogj! – Kérlelem, közben legalább a fejéről sikerült lehámozni a takarót.
-Nem duzzogok, csak szégyenlős vagyok.
-Előttem nem kéne hogy az legyél. – Puszilom arcon. – Nem foglak molesztálni, vagy ilyesmi, ha ettől tartasz.
-Nem is gondoltam rá. De… mi szépet látsz rajtam?
-Mindent! Nincs olyan testrészed amit nem szeretnék rajtad. – Megfordítom hogy egymással szemben legyünk és úgy ölelem át.
-Bocs, csak még nem szoktam hozzá hogy meztelenül mászkáljak valaki előtt, még akkor sem ha azt a valakit szeretem.
-Jól van, ezt megértem. De most már siess és vedd fel a fürdőrucit. – Szájon csókolom és lesietek.
Sakura
Sasuke olyan kedves velem, annyira örülök hogy van nekem. De akármennyire is nem tetszik neki, akár nem, én még akkor sem tudok olyan gátlástalan lenni mint ő, hogy csak úgy pucéran sétálgassak előtte, még akkor sem ha tudom hogy szeret és nincsen rajtam nevetni való. Viszont azt már alig várom hogy fürödjek egy jót! Pillanatok alatt felkapom a fürdőruhám és lesietek a konyhába. Sasuke vár a kezében egy tányérral, rajta két guszta szendviccsel.
-Már hirtelen nem tudtam hogy mit szöszmötölsz oda fent olyan sokáig. – Erre csak egy mosoly a válasz, Sasuke pedig a kezembe nyomja az egyik szendvicset. – Szerintem együnk kint, vittem ki két széket meg egy asztalt.
-Jó ötlet. – Ki is ülünk a székekre. Hamar megesszük a reggelit kicsit pihenünk, hiszen evés után közvetlenül nem ajánlatos fürdeni. Viszont én furcsán tele érzem magam, olyan mintha ma már egy falatot sem bírnék enni, de Sasukénak egy szót sem szólok, inkább élvezni akarom a hűs vizet ami a lábam öleli körbe.
-Hú de jó a víz. – Veszi a nagy levegőt közben Sasuke, mert ő ugyanis fejtetőig belemerült a vízbe. – Te is gyere be a vízbe ne csak ott ülj. – Nyújtja kedvesen a kezét Sasuke. Belehúz a vízbe és megcsókol.
-Szeretlek. – Suttogom szerelmesen.
-Én is, nagyon. – Cuppant még egyet a számra, és kimászik a medencéből. – Elmegyek a mosdóba, mindjárt jövök.
-Oké. – Addig én is kiülök, ne aszalódjak meg a vízben.
Sasuke
Olyan jó hogy szeret, boldog vagyok mellette, nem akarom többet elengedni. Innentől biztos vagyok benne hogy Sakura kell nekem, senki más. Minden megvan benne amire szükségem van. A kedvessége, odafigyelése és a tömérdek szeretete. Milyen szerencsés férfi vagyok hogy ezeket mind csak nekem ajándékozza. Miközben kiérek a házból látom, hogy Sakura már nem a vízben van, hanem a törülközőjén ül.
-Valami baj van? Rosszul érzed magad? – Kérdem aggódóan.
-Igen, egy kicsit szédülök. De lehet hogy csak azért mert most ettünk.
-Lehet de ez akkor sem tetszik nekem. Szerintem menjünk el orvoshoz. – Már állítom talpra amikor ellenkezni kezd.
-Nem hiszem hogy komoly lehet, szerintem csak elcsaptam a hasam valamivel. Majd ha rosszabbul leszek akkor menjünk.
-Oké. Remélem nem valami komoly. - Bevezetem a házba, és leültetem az egyik székre – Lehozom neked a pólódat, addig várj itt.
-Rendben.
Levittem neki a ruhadarabot, ő fel is vette, viszont a nap további részében furcsán csendes volt. Csak akkor szólalt meg amikor kérdeztem, látszott rajta hogy ideges és valamin nagyon gondolkodik. Sejtettem hogy min rágódik, ezért is nem kérdeztem rá. Viszont még egy nagyon fontos dologról akartam volna beszélni Sakurával, de még van időm hogy ne zaklassam fel ezzel pár napig. De a hét végén úgyis muszáj lesz róla beszélnünk.
Sakura
Egyre jobban kezdem azt hinni, hogy a sejtésem beigazolódott. Nem szeretném még bejelenteni a „Nagy hírt” Sasukénak, de azt hiszem hogy már ő is kapizsgálja, és közel jár az igazsághoz.
Több napon keresztül szenvedek, és Sasukén is észrevehető a változás. Már tegnap megvettem a tesztet, de valamiért nem mertem megcsinálni. Talán féltem hogy ha tényleg igazam van nem kellek többé Neki. De valahogy rávettem magam a dologra és kibontottam a dobozt.
Sasuke
Síri csendben ülök a terasz hintaágyán, s közben azon gondolkodom mit csinálhat Sakura ennyi ideig a fürdőben. Amikor sietősen beviharzott, láttam hogy szorongat valamit a kezében. Igazán nem kellett volna titkolnia hogy ő is gyanakszik egy új jövevényre. Most már rám is tartozik a dolog. Pár pillanat múlva kijön a mosdóból én meg rögtön rákérdezek:
-Pozitív lett?
-Igen. – Erre a szóra felpattanok és szorosan átölelem szívem választottját. – Te is örülsz? – Kérdi halkan.
-Nagyon. – Odahajolok édes szájához és megcsókolom, majd tovább ölelkezünk. Utána együtt megyünk fürödni, néha csókot váltunk, számtalanszor elsuttogjuk egymásnak, hogy mennyire szeretjük a másikat… Miután felöltöztünk, felkapom és beviszem a szobába. Lefektetem az ágyra, betakarom majd kényelmesen elhelyezkedik ölelésemben. Még puszit nyomok a homlokára és békésen álomra hajtom a fejem, azzal a tudattal hogy lesz még időm holnap elmondani Sakurának azt a fontos dolgot. Remélem nem fog érte haragudni.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Hát kiszakadt mégis csak valami csak Sasu nem nézte meg eléggé. >.<